A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen.

A közfoglalkoztatási jogviszony alapvető szabályai

A közfoglalkoztatási jogviszony a közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött közfoglalkoztatási szerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni.

Ki lehet közfoglalkoztatott?

A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (a továbbiakban: FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosultálláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamúfoglalkoztatására.

Azt, hogy ki lehet közfoglalkoztatott, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény határozza meg.

Közfoglalkoztatott az lehet, aki

• munkaviszonyt létesíthet,
• 16. életévét betöltötte, és
• a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskereső – FHT-ban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső – vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy.

Ki lehet közfoglalkoztató?

A 2011. évi CVI. törvény határozza meg, hogy ki lehet közfoglalkoztató. Közfoglalkoztató alapvetően az lehet, aki valamilyen állami vagy önkormányzati feladatot lát el, vagy helyi, illetve azon túlmutató közösségi tevékenységet végez. Ilyen például a helyi és nemzetiségi önkormányzat, vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok, az egyház, az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, a szociális szövetkezet.

Miben tér el a közfoglalkoztatási jogviszony a munkaviszonytól?

A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályaita2011. évi CVI. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közfoglalkoztatási jogviszony legfontosabb sajátosságai a következők:

• csak határozott időre (legfeljebb 12 hónap) létesíthető,
• a jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni (közfoglalkoztatási szerződésben),
• próbaidő nem köthető ki,
• a rendes munkaidő időtartama 4, 6 vagy 8 óra lehet,
• közfoglalkoztatási bérre (75 500 forint) vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre (96 800 forint) jogosult a közfoglalkoztatott,
• a munkavezető külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre (83 050 forint) vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre (106 480 forint) jogosult, közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén,
• azállásidőre a közfoglalkoztatott külön jogszabályban meghatározott bérezésre
  (1160 forint/nap) jogosult,
• aszabadság mértéke közfoglalkoztatási jogviszonyban naptári évenként 20 munkanap,
• a szabadsága tartamára a közfoglalkoztatottat közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér illeti meg,
• abetegszabadsága tartamára a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatási bér, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér 70%-a illeti meg,
• fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni a közfoglalkoztató, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt olyan munkáltatónál, aki nem lehet közfoglalkoztató (például gazdasági társaság, egyéni vállalkozó), legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít, kivéve, ha a közfoglalkoztató a munkavégzéshez kapcsolódóan a képzés lehetőségét is biztosítja (például: a kistérségi Start mintaprogramok mezőgazdasági elemében, valamint egyes országos közfoglalkoztatási programokban,
• várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a közfoglalkoztatott számára, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható,
• foglalkoztathatósági szakvéleményezést kell kérni a közfoglalkoztatás megkezdése előtt, amely azt határozza meg, hogy a munkavállaló mely foglalkozási korlátozás mellett folytathat kereső tevékenységet,
• önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ, más közfoglalkoztatás esetében a közfoglalkoztató kezdeményezi a foglalkoztathatósági szakvéleményezést,
• a kiállításától számított egy évig érvényes, és több foglalkoztatónál felhasználható a foglalkoztathatósági szakvélemény.

Társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság

A közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztatott jogosultságot szerez társadalombiztosítási- és nyugellátásra (táppénz, nyugdíj).

Közfoglalkoztatási bért terhelő levonások

A munkabérhez hasonlóan a közfoglalkoztatási bért is terhelik a következő levonások:

• személyi jövedelemadó          (16%),
• nyugdíjjárulék                            (10%),
• egészségbiztosítási járulék      (7%),
• munkaerőpiaci járulék            (1,5%).

A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések

• Országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó képzések

Országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódóan a közfoglalkoztatók igényei szerint indulnak szakmai képzések, amelyek – a képzés jellegétől függően tanúsítvány vagy OKJ-s bizonyítvány megszerzésével zárulnak. (A nagy létszámú közfoglalkoztatottat alkalmazó vízügyi, erdőgazdálkodási területen például jellemzően kisgépkezelői, erdőművelő, motorfűrész kezelő képzések indulnak.)

• Közfoglalkoztatási mintaprogramokhoz kapcsolódó mezőgazdasági képzések

A közfoglalkoztatási mintaprogram mezőgazdasági elemében a képzésben történő részvétel kötelező. A képzésben résztvevők háztáji állattartás, háztáji növénytermesztés és tartósítás, vagy háztáji növénytermesztés és állattartás ismereteket biztosító elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek.

FHT-ban részesülő személyekre vonatkozó, a közfoglalkoztatással összefüggő speciális szabályok

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében

• a jegyző megszünteti az FHT-ra való jogosultságát annak a személynek
• • aki a számára felajánlott, megfelelő közfoglalkoztatási munkalehetőséget nem fogadja el [Kivétel, ha a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, és ez az FHT-ra jogosult személy családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.],
  • a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti,
  • akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a közfoglalkoztató felmondással, a közfoglalkoztatottnak felróható okból szüntette meg;
• a jegyző szünetelteti az FHT folyósítását annak a személynek, aki közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt.

Álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult, álláskeresőként nyilvántartott személyekre vonatkozó, a közfoglalkoztatással összefüggő speciális szabályok

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1991. évi IV. törvény értelmében az az álláskeresőként nyilvántartott személy is köteles együttműködni a munkaügyi kirendeltséggel, aki sem FHT-ra, sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult. Az együttműködési kötelezettség körében az álláskereső köteles elfogadni a felajánlott megfelelő közfoglalkoztatási munkalehetőséget. [Kivétel, ha a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, és ez az álláskereső családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.]

A munkaügyi kirendeltség az álláskeresőt törli az álláskeresők nyilvántartásából, ha az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, azaz ha például a felajánlott megfelelő közfoglalkoztatási munkalehetőséget nem fogadja el. Az újbóli nyilvántartásba vételre csak a törléstől számított 60 nap elteltével kerülhet sor.

Rehabilitációs ellátásban részesülő személyekre vonatkozó, a közfoglalkoztatással összefüggő speciális szabályok

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján a rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs szakigazgatási szervvel való együttműködési kötelezettsége keretében köteles a felajánlott megfelelő közfoglalkoztatási munkalehetőséget elfogadni.

A rehabilitációs szakigazgatási szerv arehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szünetelteti arra az időtartamra, amikor az ellátott közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaideje a heti 20 órát meghaladja.

A rehabilitációs szakigazgatási szerv arehabilitációs ellátást megszünteti, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti. Eszerint meg kell szüntetni a rehabilitációs ellátást például akkor is, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő a felajánlott megfelelő közfoglalkoztatási munkalehetőséget nem fogadja el.